Erős szélesítés

Megrendelem a Street Magazin kiadványt! "A szerencsétlenség 1990-ben kezdődött" - meséli Thomas Respondek, aki azóta - sorstársaihoz hasonlóan - fáradhatatlanul dolgozik álomautóján. Thomas elsősorban saját tehetségére támaszkodott, amellyel bőven megáldotta a sors. Tekintsünk csak vissza: "Akkortájt fertőzött meg a nagybátyám a V8-vírussal. Tudjátok: libabőr és felborzolódott szőrszálak a karon, ahogy az ember meghallja a motor dohogását. Mivel már jó pár éve szerelgettem kisebb autókat, az alap már megvolt, így neki mertem vágni a dolognak. Először egy Jeep CJ7-es került a műhelyembe, majd néhány Corvette és egy pickup, de nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy jó lenne végre egy rod." Hosszú vadászat "Évekig bújtam a magazinokat, de nem találtam megfelelő alanyt. Aztán egy nap felhívott egy barátom, aki vett egy autót Angliában, amit az engedélyezéshez át kellett volna egy kicsit építeni. Amint megláttam, nagyot dobbant a szívem. Egy '32-es Ford Delivery! Miután a következő éjszakákat végigdolgoztuk és a Fordot probléma nélkül engedélyeztettük, nem volt számomra megállás. Végre szereznem kellett egy rodot! Tehát megint nekiültem az újságoknak, és rengeteget telefonáltam, amíg végre találtam egy hirdetést a Streetben: '34-es, háromablakos Ford, Rod Corner üvegszálas karosszériával, jó sok alkatrésszel 17 500 márkáért eladó. Persze, azonnal telefonáltam. Mivel egy félkész dologról volt szó, az eladó először készített pár fényképet és egy videót. Úgy tűnt, hogy sok jó alkatrész megvan, ráadásul az illető felajánlotta, hogy 800 km távolságból elhozza nekem a kocsit, ami azért nem jött rosszul. Aztán a lepakolásnál ért az első meglepetés: a karoszszéria nem kifejezetten illett a keretre, az elektromos ülésekből hiányzott a motor, a hátsó tengely egy baleset következtében el volt görbülve, a motorháztető és a sárvédők pedig a helytelen tárolás miatt deformálódtak. Az Opel Diplomatból származó V8-as és a TH 400-as váltó jól nézett ki, de mivel nem voltam még annyira benne a dologban, nem tudtam, mi várhat még. Vettem hát egy mély levegőt és elkezdtem alkudni. Végül megkaptam a gépet 15 000 márkáért, úgy, hogy az eladó még kicserélte a hátsó tengely hibás részeit is." Széltében és hosszában "Először a keretnek fogtam neki, de nem volt szerencsém, mivel a '88-as Corvette-tengely nem fért be a karosszéria alá. Először nem tudtam, mit tegyek. Szerencsére az egyik barátom egy repülőgépgyárban dolgozik. Elvitte a rajzaimat a munkahelyére, a mérnök kollégáival egy kicsit átalakíttatta, aztán bevitte az egészet a számítógépbe. A program kiszámolt mindent: a csavarodásokat, a stabilitást, az anyagerősséget, a legerősebb nyomás pontját. Én beszereztem az anyagokat és átalakítottam egy munkapadot, hogy ráférjen az egész keret. Utólag könnyű elmesélni, de mindez 580 munkaórát vett igénybe! Az első tengely egy Ford Granadából származik, amely a szétszerelés és a homokfúvás után új alkatrészeket kapott, a háromszöglengőkarok pedig meg lettek erősítve. Excenteres Mercedes csapokkal szereltem vissza a lengőkarokat, hogy a kerékdőlést később be lehessen állítani, a hátsó hidat pedig 3,5:1-es végáttétellel raktam össze." Erős szélesítés "Ezután végre a karosszériára került a sor. Először is a tetőt helyeztük lejjebb 2 collal, majd excenteres ajtózsanérokat terveztem, mert egyébként a ferde B-oszlop miatt a nyitott ajtó lefelé lógna. Az ajtók egy szenzoros gomb érintésével nyithatók, amely teljesen láthatatlan. Egyébként ilyen van a német villamoson a jegyautomatákban, de az autóban kicsit megváltozott a feladata: az átalakított ablakmosó-motort irányítja, amely az ajtót nyitja. Az ablakok természetesen szintén elektromosan működnek. Mivel a hátsó nyomtáv túl keskeny nek bizonyult, 17x11-es Centerline felniket vettem. De még így is túl keskeny maradt, ezért mindkét oldalra 70 mm-es (!) nyomtávszélesítőket szereltem. Ez már stimmelt, 2,04 méteresre nőtt a nyomtáv! Persze, ekkor a sárvédők és a küszöb volt túl keskeny, így azokat egyszerűen ki kellett szélesíteni, de a görbületek miatt nem lehetett egy széles csíkot beépíteni. Így minden sárvédőt hat helyen (!) elfűrészeltem, majd újra összeragasztottam. A rengeteg gletteléssel együtt ez újabb 580 órámba került, amellyel összesen 4 120 órányi munkám van a rodban. Talán nem tűnik dicsekvésnek, hogy a bőr ajtókárpitokat, a 3 mm vastag, alu díszcsíkokat és a Ford emblémát is én magam készítettem. Jelenleg egy 400-as, alu hengerfejekkel szerelt Chevy small block és egy TH700-as váltó szolgál a rodban. Ezzel tényleg nagyon gyorsan tud menni, és a gondos építésnek köszönhetően az autópályán is kiválóan funkcionál!" Technikai adatok: Típus: 1934 Ford 3-Window Hot Rod Coupe Motor: 400-as/6,6 literes, Chevy V8-as blokk, alu hengerfejek Váltó: GM TH700-as, négysebességes automata váltó Karosszéria: üvegszálas karosszéria szélesített sárvédőkkel; 2"-lal vágott tető, 1980-as Ford Granada első futómű; 1988-as Corvette hátsó futómű Kerekek: 17"-os, Centerline alufelnik

Forrás: Street Magazin